Danger Love 15. Chapter

Soyun~

Komolyan kiakasztó egy pasi ez a Namjoon vagy ki. Mégis kinek képzeli ez magát, hogy csak így elviszi a húgom? Fel kellene jelentenem!

Saját levemben forrva álltam neki pakolni, mert a fiúk nem voltak, és ugye Minnie pedig Namjoonnal van, jobb dolgom pedig nincs, amíg nem megyek be.

Délután kaptam egy SMS-t, hogy jól van, ettől pedig megkönnyebbültem.
Kopogtak, így felnéztem.
-Asszonyom, Mr Jeon van itt, beengedhetem? - kérdi az új titkárnő. Eddig tökéletesen bevált, azt hiszem megtartom.
-Dolgom van! Jöjjön vissza később! - mondom.
-Nem! - Sora mellett berobbant, és rá csapta az ajtót a lányra.
-Menj el! - állok fel.
-Mégis, hogy képzeled ezt? - förmed rám.
-Ne beszélj így velem kölyök! - lépek elé mérgesen.
-Úgy beszélek, ahogy akarok! Nem is szereted, mégis Őt választod? Ezzel saját magadnak teszel rosszat! - kel ki magából.
-Tudom! De értsd már meg, hét éve mellettem van! Ezt nem tehetem csak úgy tönkre! - hátat fordítok neki, és az ablakhoz sétálok, onnan kezdem figyelni a várost.
-Yun... - szólal meg halkan.
-Menj el... - suttogtam.

És elment. Olyan űr maradt utána, hogy fojtogatott a sírás, de nem adtam meg magam neki. Jaejoong is megjelent az irodájában, ezért Én fogom a telefonom, és úgy teszek, mintha beszélnék, és amikor lerakom, újra megszólal a mobilom, hogy szóljanak, holnapra minden kész, ezért pedig fogom magam és elmegyek megnézni, mi, hogyan van, hogy még előtte javítsak mindenen. A virágokat kellett kicserélni, mert nem ment az egész dekorhoz, szóval fehér rózsa helyet, lila lett. De, hogy ne keljen újat hozni holnapra, mindet befestik lilára.
Kaját is ellenőriztem, abban nem volt kifogás, lehet ezentúl ezzel a rendezvény szervező csapattal fogok mindent megcsinálni. Tetszik a munkájuk, és a csaj, mindent úgy csinált, ahogyan elképzeltem.
-Seojung! - szólok a lánynak.
-Igen asszonyom!? - siet elém. Kicsit ijednek tűnt.
-Szeretném továbbra is igénybe venni a munkád! Virág szín kivételével, egyetlen hibát se találtam, az étel is finom, a pincérek kedvesek, továbbá tetszik, hogy megvalósítottad az elképzelésem! - mondom formális hangon.
-Ezt örömmel hallom... - felsóhajt. -Eddig maga a legnagyobb felkérésünk, és el se hiszi mennyire megkönnyebbültem. - néz rám hálásan. Elmosolyodom.
-Hívhatsz nyugodtan Yunnak, és lenne még egy kérdésem, a pia, mikor érkezik? - néztem szét.
-Holnap délre itt lesz, és este hatra várunk minden meghívott vendéget! - bólint.
-Tökéletes! Valami van azonnal hívj, holnap kettőre itt leszek. - fogom a táskám és megyek vissza a céghez. Minden rendben volt, kivéve, hogy aggódtam Soomin miatt, de Írtam neki, hogy holnap várom az estélyen, mire letolt, hogy Ő bizony nem jön.
-Holnap mit kellesz felvenni? - kérdi Jin. Megint Én vettem fel, mert lekéste a buszt.
-Ühmm... szerintem jó lesz a szmoking. Nyakkendő nélkül. - néztem rá.
-Ezer hálám érte! - neveti el magát.
-Amúgy, tudsz vezetni? - kérdem.
-Persze, Én hordtam anyát a kórházba. Miért? - elmosolyodom, és lekanyarodom.
-Túl sokat vagy a könyvtárban, megértem, hogy be kell hoznod a lemaradásod, de nekem nem mindig lesz időm utánad szaladgálni, már ne érts félre, csak ha véletlenül épp tárgyaláson vagyok, meg minden, nem tudok utánad jönni, így hát veszünk neked egy kocsit! - behajtok a parkolóba.
-Land Rover? Ezt nem gondolod komolyan! - ijed meg.
-De, komolyan gondolom. - kiszállok. -Gyere! - intek neki, Ő pedig teljesen lefagyva jön utánam. Az Én kocsim egy fehér Cadilac Jeep, imádom, mert nagy, és kényelmes. Jaejoong kocsija egy fekete GMC Jeep, nem tudom neki miért az tetszett, pedig voltak szebb színűek is. Na mindegy.
-Ezek mind annyira szép kocsik... - megy egy fehér Roverhez.
-Válassz egyet. - intek az egyik pasinak, aki már rohan is, és már szólalna meg amikor leintem, ezért meghajol és mellém áll. Jin végig járja a kocsikat, aztán csillogó szemmel áll meg a fehér előtt.
-Ezt megnézhetem belül? - néz rám, a pasi bólint, Jin pedig óvatosan kinyitja az ajtót, és beül. Szét néz benne, aztán rám nézett. -Szerelmes lettem! - simit végig a kormányon.
-Ezt kérjük! - fordultam a pasihoz.

Hamar le rendeztünk mindent, reggel haza hozzák a kocsit is, így mehetünk haza.

Vasárnap van, Jimin meghozta a ruhám, ami egy vörös, földig érő csoda. Nem csalódtam Jiminie ízlésében, mert rá bíztam a ruhát, sajnos nekem nem lett volna rá időm.
Kettőre ott voltam, megcsinálták a hajam a sminkem, aztán pedig már a vendégeket fogadtam.
Azt hittem fele nem jön el, de tévedtem. Még szerencse, hogy volt plusz négy asztal, áldom Seojun eszét ezért.
-Minden rendben? - kérdem a lányt.
-Tökéletesen! Az étel fogy, lassan jön a következő adag, italok is pótolva vannak, zene megy... minden rendben. - néz rám
-Remek! - bólintok, és megyek Jaejoonghoz és Jinhez. Ők a Jeon fiúkkal ültek egy asztalnál, Jungkook már kicsit ittas volt, de nem szólt semmit hozzám, Én pedig el voltam foglalva Seojun papírjaival. Fele annyi összegből jött össze az egész mint amennyit terveztem. -Ezt nézd! - mutatom meg Jaejoongak a papírt, mire Jungkook cicceget egyet, és felállt, Sugahoz ment. Értetlenül néztek rá, majd Jae a papírt kezdi vizsgálni.
-Wow! - néz rám.
-Bizony! - bólintok. -Azt hiszem, ezentúl vele fogok dolgozni! - mosolyogtam rá. Hozzám hajolt, és lassan megcsókolt, de zavartan hajolok el. -Zavarba hozol. - megfogtam az egyik arcom.
-Nem baj! - kuncog.
Kicsit pirult arccal mentem Seojunhoz, hogy szóljak neki, de előtte bemegyek a mosdóba. Kicsit megmostam az arcom, majd rendbe hoztam a sminkem, de ahogy kiléptem, mit látok? Jungkook egy lány szájábam van. Szívem majd megszakadt, mégis tartottam magam, és a táskámban kutatva mentem el mellettük. Kivettem a noteszom, és azzal mentem Seojunhoz.
-Itt vannak a legfontosabb dátumok, amiknek a megszervezését rád bízom... - állok mellé, és elé rakom a noteszt.
-Tessék? Úgy érted... - mosolyogva a szavába vágok.
-Elégedett vagyok azzal amit mutattál, és szeretném, ha továbbra is rád támaszkodhatok ezügyben, mert hát nekem nem mindig lenne időm ezeket rendesen megszervezni, és mivel látom, hogy jó munkát végzel, szükségem van rád. - hadarom.
-Oh, el se hiszed ez mennyire jól esik. - picit meghatódott.
-Ezeket másold ki, mert ezek a fix időpontok, a többit pedig majd még megbeszéljük. De most kimegyek kicsit levegőzni, megártott a pezsgő. - kuncogtam. Pedig ordítani lett volna kedvem. -Noteszt pedig add oda az öcsémnek, ott ül az asztalunknál, Jin a neve. Jó? - bólint, Én pedig már megyek is ki.
Kicsit hűvös van kint, ezért elindulok a kocsihoz, hogy elvegyem a kardigánom, de furcsa érzés fog el...
Megrázom a fejem, majd kinyitom a kocsit, lerakom a táskám, venném el a kardigánom, amikor valami furcsa szagú anyag kerül az arcom elé, Én pedig teljesen elkábulok. Innentől teljes a sötétség!