Broken souls~ 10. rész

...csak Nara.
*Yuna*

Ígéret szép szó, ha betartják úgy jó...
És Én betartom az ígéretem. Kiviszem innen Narát, de ehhez sajnos rendes terv kell, és magamba bolondítani az egyik fiút. Jimin és Hope a két jelölt...
Nara lassan kezd teljesen magához jönni, így lágyan kezdtem simogatni az arcát.
-Hogy vagy? - kérdem halkan.
-Fáj... - motyogja.
-Sajnálom...
Erre nem tudok mit mondani.
Mon jött be nagy lendülettel, mire Nara ijedten rezzent össze.
-Gyere! - karon ragadja Narát és kiszakitja a karjaimból.
-Ne! Ne vidd el! - állok fel azonnal és próbálom kiszabadítani Mon markából.
-Még nem csinálja tökéletesen a dolgat. - fogja meg a karom és oldalra lök. -Ma Tae fog kezelésbe venni. Ő kicsit durvább mint Jimin, szóval légy jó kislány, hogy ne kelljen kidobni téged holtan az út szélére. - mondja és pont bejön Tae. Rám vigyorog. Mon kimegy, maga előtt tolva Narát aki engem néz, Én pedig könnyes szemmel nézek rá. Megígértem neki pedig, hogy senki se fogja bántani és kiviszem innen, most mégis kudarcot valottam.
-Játszani akarok. - szólal meg mély hangján. Rá néztem.
-Van két kezed, játsz magaddal. - válaszolok közönyösen. Rám mosolyogva lép hozzám, megsimogatja az arcom, és a szemeimbe néz.
-Légy jó kislány és élvezni fogod. - mondja komoly arccal. Nem válaszolok. Óvatosan leveszi rólam a pólót amit fel vettem Mon utáni dolog után, és az ágyhoz tol. -Kicsit feküdj feljebb. - utasít. Nem akarok bajt, hát megteszem amit akar. Fölém hajol, és valamit csinál fölöttem, aztán, felemelte a kezeim, és odabilincselte azokat az ágyhoz. -Engedj el! - kérem.
-Nem nem... - megrázta a fejét és egy dobozt rakot az ágyra, amit az ágy alól szedte ki. Megijedtem. Először egy kendőt vesz ki aztán beköti a szemem. -Szereted, ha téged tesznek előre? Már mint, hogy a Te kielégülésed a legfontosabb? - kérdi. Leheletét a mellkasomon érzem.
-Nem... még ilyen nem volt velem... - kezdtem szaporán szedni a levegőt.
-Akkor most lesz. - puha, szinte pihe könnyü valami ért hozzám, amitől megremegtem. -Jó? - kérdi halkan. Bólogatok. -Rendben. - mondja. Ajkai érnek hozzám, keze pedig becsúszott a bugyimba. Nagyon óvatosan kezd simogatni, amitől felsóhajtok. -Látod? Megy ez neked... - végig nyal a mellkasomon. -Kár, hogy ilyen könnyen lemondott rólad a drága zsarukánk... - agyam mivel takarékon volt a finom érintés miatt, most újra maximumon dolgozott.
-Lemondott? Ezt, hogy érted? - kérdem, és, hogy ne legyen feltűnő, szélesebb terpeszre raktam a lábaim.
-Nagyon sokkal tartozott, Monsternak. - két oldalt megfogta a bugyim és levette.
-Tartozott? Nekem miért nem szólt erről? - kérdem, nem vagyok benne biztos, hogy, választ is kapok rá.
-Az apja elég nagy szerencse játékos volt, de miután meghalt, a fia mindent magára vállalt. - betolta az egyik ujját és mozgatni kezdte. -Aztán a drága fia szerelmes lett, és kellett  új kocsira, ajándékokra, meg a vacsorákra pénz, hát máshoz nem tudott fordulni... -megéreztem a nyelvét magamban, amitől hangosan felnyögtem.
Viszont el se hiszem, hogy ez igaz, hogy Jun képes volt erre. Engem eladni?
Erre fel mondta, Mon, hogy sok pénzt hozok neki? Nem tudom... túl sok a kérdés semmi válasz, és túl jó amit lent csinál velem Tae. Szerencsére nem látja, hogy sírok.  Igen, könnyeim annyira folytak, hogy, már vizes volt a kendő. Taehyung abbahagyta amit csinált, és éreztem, hogy leveszi a kendőt.
-Miért sírsz? - kérdi.
-Becsapott! Elárult! - kezdtem kiabáltam.
-Ő csak annyit mondott majd a nászút után kapunk meg, de Mon túl makacs volt, és követett téged, de akkor nem tudtuk, hogy, Ő is ott lesz. - letörli az arcom és sajnálkozva néz rám.
-Oldozz el! - nézek rá. -És dugj meg, nem akarom, hogy finomkodj velem! - rántom meg a kezem.
-De... - kezd ellenkezni.
-Jimin! - kezdek kiabálni. Párszor elismétlem a nevét, mire bejön. Rág valamit, biztos evet.
-Mi van? Épp eszek! - szól rám.
-Nem akar elengedni. - nézek rá cica szemekkel. Jimin nagyot néz.
-Miért? - néz Taehyungra.
-Vétlen elkotyogtam neki a zsarus dolgot. - állt fel Tae -És most azt akarja, hogy... kemény legyek vele... - mondja.
-Te idióta! Ha ezt Mon megtudja! - kelt ki magából Jimin.
-Nem mondom el neki, csak engedjetek el. - rángatom meg a kezem. Jimin elenged, mire elkapom a pólóját, és lehúzom magamhoz. -Mi van Jun-nal? - kérdem.
-Öngyilkos lett asszem. - von vállat Jimin. Elengedem.
-Taehyung. - néztem a fiúra. -Folytasd...
Felejteni akarok. Aztán pedig más célom nem lesz, csak Nara!